Tenyésztő vagy szaporító?
Az dzsungáriai törpehörcsög, amely nem rendelkezik származási lappal, vagyis törzskönyvvel, nem nevezhető fajtisztának, kizárólag hibridnek. Nem ismertek a felmenői, azok egészségügyi eredményei, idegrendszeri tulajdonságai, viselkedési formái, ezzel együtt nem reális, hogy egy igencsak ritka faj tiszta vonalú képviselője legyen, hiszen a tiszta dzsungáriai törpék közel 100%-a nyilván van tartva. Ennek nem azért van jelentősége, mert egy papír nélküli hörcsög ne lenne szerethető, hanem úgy kell erre gondolni, hogy a sok-sok éves precíz, hozzáértő szelekció, tenyésztői munka során biztosítékot nyerhetünk a fent említett tényezők korrektségéről. Nagyon sok hibridet érint tipikus, rájuk jellemző betegség, melyet sok esetben ki lehet szűrni. Egy jó tenyésztő az adott faj szerelmese, célja a standard megtartása, olyan egyedek továbbtenyésztése, melyek tökéletesen reprezentálják a jellemzőket. A külső tulajdonságokon túl nagyon fontos szerepet játszik a belső, gondoljunk csak bele, mit tudnánk kezdeni egy gyönyörű, ámde idegileg teljesen labilis, akár agresszív, vagy teljesen félénk, befelé forduló kedvenccel. Sem neki, sem nekünk nem lenne öröm a közös élet. De mondok egy másik példát; lenne egy gyönyörű, jó tulajdonságokkal megáldott hörcsögünk, akit súlyos, fajra jellemző betegségek gyötörnek ( melyek a tenyésztés során kiküszöbölhetőek lennének) , és nem tud teljes értékű életet élni, korán el kell búcsúznunk tőle.
Egy szóval a pénzünkért nem csak egy szál papírt (törzskönyv) kapunk, hanem garanciát a küllemre,jellemre, és egészségre. Az ilyen kölykök itthon nem sokkal drágábbak egy szaporítósnál vagy kereskedésnél, ahol egy betegségekre fokozottan hajlamos hibridet kapunk, de cserébe jó eséllyel lesz mentálisan-fizikálisan korrekt társunk. Legalábbis egy alapos tenyésztő esetén.
Szaporító esetében a fő cél a profitszerzés, míg tenyésztőnél a az állatok importja, megfelelő tartása, szükség esetén állatorvosi kezeltetése elviszik a profit oroszlánrészét. Tehát, a tenyésztés egy drága hobbi és nem keresetforrás!
Szaporításról akkor beszélünk, amikor semmiféle "tudományos" előkészület nem előzte meg az alom megszületését. Sok esetben nagyüzemi módon, az állatokat majdnem minden ivarzásnál befedeztetve, kihasználva őket ontják magukból a kölyköket. A szaporítónak nem számít sem a tenyészállat sem a születendő kölykök egészsége, jóléte. De nem csak az ilyen szélsőséges kegyetlen eseteket tartom szaporításnak, hanem azt is, amikor tudatlanságból/felelőtlenségből, vagy mert "jajj de cuki" almot hozunk le. Én sem szerelek villanyt, mert nem értek hozzá és megrázó élmény lenne, a tenyésztés is egy szakma, genetikát és küllemtant sok évig lehet tanulni egyetemen. Szerintem az az egészséges, ha a suszter marad a kaptafánál.
Természetesen a mentések sem lennének ennyire tele, ha mindenki felelős állattartó lenne, valamint ha nem adnának teret a szaporítóknak. A fentiek kapcsán meg kell említsem, hogy az írás nem a hibridek, mentettek ellen szól, hisz ők semmiről nem tehetnek. Valójában sok aktuális problémát megoldana a szaporítás megszűnése. Nem lenne ennyi beteg gazdátlan jószág, és rossz tartásos, állatkínzásos eset sem.
Így arra buzdítok mindenkit, ha teheti válasszon kellő körültekintéssel minőségi párosításból, valódi tenyésztőtől kölyköt, ha pedig anyagi helyzete ezt nem engedi meg, hozzon mentéstől, de a párezerért valójában hibridet áruló szaporítót kerülje el, nem támogatva ezzel romboló tevékenységét.
Egy szóval a pénzünkért nem csak egy szál papírt (törzskönyv) kapunk, hanem garanciát a küllemre,jellemre, és egészségre. Az ilyen kölykök itthon nem sokkal drágábbak egy szaporítósnál vagy kereskedésnél, ahol egy betegségekre fokozottan hajlamos hibridet kapunk, de cserébe jó eséllyel lesz mentálisan-fizikálisan korrekt társunk. Legalábbis egy alapos tenyésztő esetén.
Szaporító esetében a fő cél a profitszerzés, míg tenyésztőnél a az állatok importja, megfelelő tartása, szükség esetén állatorvosi kezeltetése elviszik a profit oroszlánrészét. Tehát, a tenyésztés egy drága hobbi és nem keresetforrás!
Szaporításról akkor beszélünk, amikor semmiféle "tudományos" előkészület nem előzte meg az alom megszületését. Sok esetben nagyüzemi módon, az állatokat majdnem minden ivarzásnál befedeztetve, kihasználva őket ontják magukból a kölyköket. A szaporítónak nem számít sem a tenyészállat sem a születendő kölykök egészsége, jóléte. De nem csak az ilyen szélsőséges kegyetlen eseteket tartom szaporításnak, hanem azt is, amikor tudatlanságból/felelőtlenségből, vagy mert "jajj de cuki" almot hozunk le. Én sem szerelek villanyt, mert nem értek hozzá és megrázó élmény lenne, a tenyésztés is egy szakma, genetikát és küllemtant sok évig lehet tanulni egyetemen. Szerintem az az egészséges, ha a suszter marad a kaptafánál.
Természetesen a mentések sem lennének ennyire tele, ha mindenki felelős állattartó lenne, valamint ha nem adnának teret a szaporítóknak. A fentiek kapcsán meg kell említsem, hogy az írás nem a hibridek, mentettek ellen szól, hisz ők semmiről nem tehetnek. Valójában sok aktuális problémát megoldana a szaporítás megszűnése. Nem lenne ennyi beteg gazdátlan jószág, és rossz tartásos, állatkínzásos eset sem.
Így arra buzdítok mindenkit, ha teheti válasszon kellő körültekintéssel minőségi párosításból, valódi tenyésztőtől kölyköt, ha pedig anyagi helyzete ezt nem engedi meg, hozzon mentéstől, de a párezerért valójában hibridet áruló szaporítót kerülje el, nem támogatva ezzel romboló tevékenységét.
Szaporodás |
"Hobbi"szaporítás |
Megélhetési szaporítás |
Tenyésztő |
|
Állatok szeretete |
? |
✔ |
X |
✔ |
Jó tartási körülmények |
? |
✔ |
X |
✔ |
Származási lap |
? |
X |
X |
✔ |
Felmenők ismerete |
? |
X |
X |
✔ |
Utódok nyomonkövetése |
? |
X |
X |
✔ |
Felelősség a faj iránt |
X |
X |
X |
✔ |